Timothée Hal Chalamet 1995. december 27-én született Hell's Kitchen, Manhattanben, és ott is nevelkedett fel. Már kiskorától kezdve, Chalamet számos reklámban szerepelt, amit nem nagyon élvezett. Szakmai pályafutása a New York-i színházban indult, igyekezett belenőni a filmes szerepekbe. Televíziós debütálása a Law & Order sorozatban történt 2009-ben, ahol egy gyilkosság áldozatát alakította, ezt követően számos más szerepet is kapott, de 2017-ben robbant be igazán a köztudatba a Call Me By Your Name és Lady Bird című filmekkel. Azóta számos filmje megjelent már, a közeljövőben is több projektben láthatjuk őt, köztük a The French Dispatch-ben, és a Dune-ben illetve a színházba is visszatér, Londonban fog szerepelni a 4000 Miles darabban.

A ‘Saturday Night Live’ műsorban

Alig néhány órával ezelőtt került adásba a Saturday Night Live komédiaműsor legújabb epizódja, melynek főszereplője, azaz egyik házigazdája ezúttal Timothée volt. A színész a műsoridő alatt számos karakter bőrébe bújt, láthattuk Harry Styles-nak, de koronavírusnak is beöltözve. Az is említésre méltó, hogy egyes jelenetekben énekelt és zongorázott is, ami úgy gondolom, hogy egy kihagyhatatlan élmény. Sor került a monológra, amit mindegyik házigazda meg szokott ejteni, ebben elmesélte, hogy néhány évvel ezelőtt az édesanyja is feltűnt egy rövid jelenet erejéig az SNL-ben, most pedig a közönségben ül, hogy fiát támogassa. Véleményem szerint a jelenetek magukról beszélnek, ezért lentebb érdemes megtekintenetek őket. Ezen kívül megnézhetitek a galériában a kivágott képeket és a hivatalos epizódképeket, amelyeken Timothée látható, illetve elérhettek egy fotósorozatot is, amelyet Mary Ellen Matthews készített róla. A kritikusoknak és a nézőknek nagyon tetszett az epizód, igazán viccesnek találták a kedvencünket!

IMG_20201213_090345.jpg 130407457_145272660397437_6919684406041812364_n.jpg saturday_night_live_s46e08_720p_hdtv_x264-syncopy_mkv0090.jpg

Szandi*, 2020, dec 13

Timothée: “Ha Magyarországon vagyok, olyan, mintha otthon lennék”

Timothée már többször is forgatott filmet a hazánkban, ez által pedig ismertebbé is vált errefelé. A Meglepetés exkluzív interjút készített vele a december 10-i számába, amit már el is olvashattok itt nálunk, ha nem sikerült megszereznetek. A galériában a szkenneket is megtekinthetitek, amiket nagyon köszönök Monának!

megl_50_01.jpg Beolvasott_20201212.jpg Beolvasott_202012122028229.jpg

Timothée Chalamet még nem tud magyarul, bár már két filmet forgatott, és hónapokat töltött nálunk. Budapestet viszont belakta, és úgy ismeri, mint a tenyerét. Pontosabban a belvárost. Kedvenc étterme ugyan olasz, de gyorsan hozzáteszi, hogy a magyar konyhánál nincs finomabb! Mert Timothée jó kisfiú, az istenért sem akarna senkit megbántani. Annyira jó fiú, hogy még gimibe is szeretett járni.

Ez igaz?

Abszolút! Életem legjobb évei voltak. 13 éves koromban tudtam, hogy színész akarok lenni, és attól fogva színészgimibe jártam, ahol csupa olyasmivel ismerkedtem meg, amiről fogalmam se volt azelőtt. Korábban ugyanis olyan volt, mintha elefántcsonttoronyban élnék, mert mindenki reklámfilmezésből élt, és én is reklámokban szerepeltem. Könnyen jött munka volt, mert aranyos kissrác voltam, mindenki mosolygott rám, és nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy az embert kiválasszák egy reklámra, kéznél voltam. Aztán amikor bekerültem a LaGuardia nevű drámasuliba, jött a kőkemény munka. Onnantól nem álmodoztam többé vörös szőnyegről, mert a szakma lett a mindenem, olyan volt, mint egy mesebeli terápia, csak a nagy művészet a szigorú munka volt. Kisebb szerepek után egyszer csak megkaptam a Szólíts a nevemen, a Ladybird és Csodálatos fiú főszerepét, és aztán jött az V. Henrik, a Kisasszonyok – és most nyáron a Dűne.
Forog velem a világ. És még mindig nagyon fiatal vagyok, és próbálok jó filmeket és szerepeket választani, és nem belemenni semmi kommerszbe…

És jött Budapest. Milyen élmény volt?

Kiskoromban sokat utaztunk, mert apu egy francia lap külföldi tudósítója volt, szóval az újdonság nem volt szokatlan. De a város… Az ütött meg a legjobbam, hogy mennyi a turista. Persze ez még a Covid előtt volt. A másik dolog meg az volt, hogy nálunk a suliban mindenki folyton feketében járt, hogy ne derüljön ki mennyire jómódú, vagy mennyire szegény, és Budapesthez nagyon illett ez a fekete cucc, ami azért fura, mert se a nyelvet nem beszéltem, se a várost nem ismertem, de nagyon kiváltotta belőlem a kreativitást. Sokkal jobbam, mint New York és Los Angeles. Nem mentem szállodába, lakást béreltem a Váci utcában, és imádtam sétálni a belvárosban. Jó volt többször is visszamenni Pestre, és mindig ugyanabba a lakásba. Olyan érzésem volt, hogy szinte hazamegyek.

Említetted az apukádat, de anyukádról nem volt szó. Mesélj a szüleidről kicsit.

Nagyon szerencsés vagyok, mert a szüleim első perctől fogva támogatták, hogy színész legyek. És mikor bemutatták a Szólíts a nevement, anyu eljött a premierre, és másnap olvastam a neten, hogy valaki megjegyezte, hogy Timothée anyulája is ott volt, vajon mit gondolt a filmről, és ez nekem soha nem jutott eszembe, mert a szüleim mindig mindenben ösztönöztek, támogattak. És ez hatalmas plusz. Nem sokkal később megkaptam a főszerepet a Csodálatos fiúban, ahol meg egy kábszeres srácot játszom, anyu kérdezte, mi a sztori, mondom, drogos fiút fogok játszani, amire csak annyit mondott, Ó!, és nevetett.

Azért biztos az is benne volt a szüleid engedékenységében, hogy szakmabeliek.

Hát igen, biztos. Anyu színésznő, nagyapám forgatókönyvíró, nagybátyám rendező, mindenkinek van valamilyen köze a szakmához.

És milyen hobbijaid vannak?

Látod, ezzel gondban vagyok, ugyanis nincs semmilyen hobbim. Nem tudok magammal mit kezdeni, ha nem dolgozom, ki kellene találni valamilyen életrendet, hogy legalább tudjam, hol vagyok.

Gitározol vagy inkább zongorázol?

Zongoráztam, de abbahagytam 13 éves koromban, ahogy a legtöbb kamasz, most már én is alkalmanként ülök le a billentyűkhöz. Gitározni meg egyáltalán nem tudtam, de egy szerep miatt 3 hónap alatt egész jól belejöttem.

Ki az a színész, akinek a karrierje legjobban inspirál?

Nehéz kérdés, mert nem akarok abba a hibába esni, hogy megnevezek valakit, akihez aztán nagyon nehéz lenne felérni szakmailag, csak azt tudom, hogy nem akarok kommersz filmekben meg olyanokban játszani, amiknek nincs értelmes mondanivalója. Anyu is mondta, hogy olyan filmekre van szükség, amik az egész világnak szólnak.

New Yorkban laksz. Ott megismernek, leszólítanak az utcán?

Elég ritkán. És ha igen, akkor olyasmivel, hogy “nem te játszottál a Charlie és a csokigyárban?”. Az a szerencse, hogy New Yorkban nyugton hagyják az embert. Semmilyen tapasztalatom nincs a rajongóimmal. Budapest persze más, ott mindig vártak rám lányok a forgatások után. Kedvesek és érdeklődők.

Kik a barátaid?

Nem mindegyik szakmabeli, de mindegyik sziklaszilárd. Ami azért nagyon jó, mert a színész élete olyan, mint egy hullámvasút, vagy megkapod a szerepet, vagy nem, többnyire nem, és nekem ez elég új, és eléggé megszenvedem. Szeretem, ha normális, földhöz ragadt emberek vesznek körül.

Idősebbek nálad?

Nem. Többnyire velem egykorúak. De azért vannak körülöttem idősebb emberek is, mint például a nagyapám meg a nagybátyám, akik gyorsan helyre tesznek, ha kell. Márpedig egy fiatal színésznek nagy szüksége van erre.

Hamarosan 25 éves leszel. Hogy fogod megünnepelni a születésnapodat?

Lehet, hogy a New York-i lakásomban maradok, bár a telet eléggé utálom. He elegem lesz a hidegből, átrepülök Los Angelesbe. És mivel nagykorú vagyok, valószínűleg nem csak egy pohár vízzel fogok ünnepelni.

Az interjút készítette: Návai Anikó

Szandi*, 2020, dec 12

A ‘Saturday Night Live’ népszerűsítése

Amerikában ma éjjel fog debütálni a Saturday Night Live legújabb része, melynek a házigazdága Timothée Chalamet lesz, valamint a fellépője Bruce Springsteen rockegyüttese, az E Street Band. A műsorra már gőzerővel készülnek, tegnapelőtt a kedvencünk el is látogatott a stúdióba ismét, hogy felvegyenek egy rövid promóciós anyagot, amiben közlik az előbb említett információkat. Erről az alkalomról előkerült egy kép is, kíváncsian várjuk a műsort!

Szintén az SNL miatt, illetve nagy kedvencének, Kid Cuidnak az új albumának megjelenése alkalmából feltöltött néhány fotót Instagramra, bár a többségét szokásához híven nem sokkal később törölte, ám van egyetlen egy fotó, amin ő is látható volt, ezt megnézhetitek a galériában.

Végül, de nem utolsó sorban pedig kaptunk még egy rajongói képet is, ez a tegnap este folyamán készült, ehhez kapcsolódóan pedig ide kattintva egy videót is elérhettek.

IMG_20201211_192929.jpg EpA9OcFU8AAUS0S.jpg EpAuvmbXIAE0Gah.jpg

Szandi*, 2020, dec 12

‘Saturday Night Live’ próbán járt

Timothée-nak tegnap eléggé mozgalmas volt a napja, aminek mi természetesen csak örülni tudunk, pláne azért, mert a fotósok is figyelemmel kísérték az útját. Elsőként New York utcáin kapták őt lencsevégre a délelőtt folyamán, ekkor valószínűleg épp egy étkezdéből távozott egy szendviccsel a kezében. Ezt követően tovább állt, ugyanis mint említettem nektek, december 12-én, azaz vasárnap a Saturday Night Live komédiaműsor egyik házigazdája lesz. A stáb az este össze is ült egy próbára, hogy zökkenőmentesen tudjon lezajlani a show. Erről az alkalomról kaptunk négy fotót, amiket már megtekinthettek a galériában. A nap azonban ezzel nem ért véget, ugyanis a felolvasás végeztével az SNL egyik állandó szereplőjével, Pete Davidson komikussal látogatott el egy étterembe, a távozáskor pedig ismét lefotózták őket, ekkor már néhány rajongó is várta őket a bejáratnál.

6q31ftbhvogw273zriapvty2q.jpg K4IJB78GgLk.jpg 24b7xa0mxqgyanrnf27zqd5jy.jpg

Szandi*, 2020, dec 10

A HBO Max-en debütál a Dűne!

Sajnos ez az év egyáltalán nem kedvezett a filmes világnak, elég sok projekt megjelenését halasztották későbbi dátumra, mivel a COVID-19 miatt nem működhetnek a mozik és a színházak a megszokott módon. A Warner Bros. elsőként Wonder Woman 1984 film esetében hozott meg egy fontos döntést, de ezt most az összes 2021-ben meglévő filmükre is alkalmazták. A filmgyártó cég hivatalos bejelentése szerint a projektek a HBO Max nevezetű streamingszolgáltatón is debütálni fognak, ugyanazon a dátumon, amikor a mozikba érkeznek és 31 napig lesznek ott elérhetőek. Ennek értelmében tehát a Dűne 2021. október 1-jén lesz nézhető a HBO Max-en, ami jövő évtől Magyarországon is elstartol. Jelenlegi információk szerint a film 2021. szeptember 30-án debütál a magyar mozikban!

Senki nem vágyik jobban arra, hogy a filmek visszakerüljenek a mozivásznakra, mint mi. Tudjuk, hogy az új projektek éltetik a színházakt, de el kell ismernünk a valószínűségét annak, hogy a legtöbb mozi az Egyesült Államokban csökkentett létszámban fog működni 2021-ben. Ezzel a különleges egyéves tervvel támogathatjuk a világszínvonalú filmek bemutatását, közben pedig a filmnézőket is, akiknek nincs lehetőségük moziba menni, vagy még nem állnak rá készen. Ezzel a filmkészítők és a nézők is nyernek, mi pedig rendkívül hálásak vagyunk a filmkészítő partnereinknek, hogy együttműködnek velünk ebben a helyzetben. – nyilatkozta Ann Sarnoff, a WarnerMedia Studios and Networks Group vezérigazgatója

Szandi*, 2020, dec 04

A ‘The Document Journal’ őszi/téli számának címlapján

A mai nap folyamán debütált a ‘The Document Journal’ magazin őszi/téli száma, aminek címlapján Timothée szerepel. Ennek alkalmából Nick Vogelson készített a színésszel egy interjút, illetve Saint- Tropez-ben lőtt néhány szuper képet róla Hedi Slimane. Stylistra nem volt szükség a fotózáshoz, hiszen Timothée a saját ruhatárából válogatott. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy ugyanez a fotós készítette a színészről élete első igazi fotósorozatát hat évvel ezelőtt.

EoPWLrtXEAIkSQ5.jpg

A cikk a Szólíts a neveden egyik emlékezetes, a bizonyos “barackos-jelenettel” indul. A könyvadaptáció által vált Timothée igazán híressé, mikor 2017-ben bemutatkozott Elio szerepében és még egy Oscar-jelölést is bezsebelt magának. Mikor 2014-ben Chalamet Hedi Slimane kamerája elé állt, még teljesen ismeretlen volt, most pedig egyre több ember ismeri fel őt a mozivásznon. A legutóbbi találkozásuk óta Timothée számos projektben feltűnt, mindenféle szerepben megmutatta magát. Mikor Saint-Tropez-ben ismét találkoztak, épp akkor fejezte be a Dűne forgatását. A film összefüggésbe hozható a jelenlegi politikai helyzettel is.

A fajok és kultúrák harca sajnos a mai világban is eléggé jellemzők. Úgy gondolom, hogy nagyon sok párhuzamot fedezhetünk fel a két világ között.

A Dűne mellett Timothée még szerepel a 2021-ben megjelenő The French Dispatch filmben is, ám most Nick Vogelson, a Document szerkesztője azért ült le a színésszel, hogy miként fogalmazhat meg egy tudományos-fantasztikus film egy kulturális kritikát, milyen szerepe van ebben a művésznek, és mit jelent a mai világban az, hogy valaki nem azt teszi, amit elvárnának tőle.

DJ17-Timothee-Chalamet-Hedi-Slimane-11.jpg DJ17-Timothee-Chalamet-Hedi-Slimane-10.jpg DJ17-Timothee-Chalamet-Hedi-Slimane-3.jpg DJ17-Timothee-Chalamet-Hedi-Slimane-6.jpg

Nick Vogelson: A The French Dispatch egyfajta szerelmeslevélként lett bemutatva, amelyet a The New Yorkernek és más magazinoknak címeztek, magába foglalja a hosszabb tartalmu cikkeket, riporterkedést és a fikciót is. A Dűnét elsőként egy sorozatként adták ki az Analog magazinban. Olyan ritkának tűnik az, hogy egy magazint oldalról oldalra elolvassanak, főleg, hogy akkoriban még a legtöbb médiatartalmat nyomtatták. Vannak olyan magazinok, amelyeket rendszeresen olvasol és mit szeretsz bennük?

Természetesen, a The New Yorkernél két író van, Doreen St. Félix és Vincon Cunningham, akiket gyakran szeretek olvasni. De abban egyetértek, hogy az már a múlté, hogy a magazinok hosszabb cikkeket/történeteket publikáljanak, mint ahogy az a The French Dispatchben történt, vagy ahogy Dostoevsky és Jane Austen osztották meg az írásaikat. De nem feltétlen hiszem azt, hogy ezt meg kéne gyászolni vagy úgy érezni, hogy elvesztették az emberek a figyelmüket vagy az értelmiséget – egyszerűen ez van. A kommunikációs formák és a média megváltoztak. Nagyon sokan a múltból kiindulva ítélkeznek. Változnak az idők.

Nick: Milyen kapcsolatot találsz a The French Dispatch-beli karaktered, aki egy hallgatói tiltakozást vezet 1968-ban és egy mai aktivista között?

Nos, mindenki, aki tüntetésre vetemedett már érezhetett valamiféle felháborodást az élete során, vagy mostanában és minden bizonnyal a The French Dispatchben is a hallgatók túlterheltnek és elnyomottnak érzik magukat a régi normák miatt, amelyek ellen harcolnak. Hasonló történik ma is, nagyon sokan a fiatalok közül mindent megteszünk azért, hogy szembe szálljunk az intézményes elnyomással, legyen az faji, gazdasági eredetű, vagy egyszerűen az önkifejezés szabadságának gátolása. Néha olyan érzés lehet, mintha egy időhurokban élnénk. Nagyon sok generáció még mindig a tapasztalatai szerint él és olyan más dolgokat képviselnek. És mégis, ki az, aki bele tud kötni abba a ténybe, hogy mindenkit egyenlően kéne kezelni? Igazán egyenlően?

Nick: A tudományos-fantasztikum már rég óta egy olyan ág, amelyen keresztül szabadon kifejezhető a kulturális kritika. Mi kalauzolt téged Frank Herbert regénye felé? Miért figyelemfelkeltő ez a történet és a sci-fi úgy általában? Tudsz megnevezni bármilyen párhuzamot a Dűne és a mai világ között?

Három fő tényezője volt a Dűnének, amit igazán vonzónak találtam. Az első az volt, hogy lehetőséget kaptam együtt dolgozni Denis Villeneuve-el. Nagy rajongója vagyok Denis filmjeinek, az pedig különösen izgalmas, hogy megkaptam az első szerepemet egy nagy költségvetésű filmben és egy olyan emberrel dolgozhattam, aki az indie-filmekben is otthonosan mozog, ha a Felperzselt földre, vagy a Polytechnique-re gondolunk. Másrészt nagyszerű volt a forrásanyag is, ami annyira részletes, mint a Biblia, mélyen bemutatja a nehézségeket és az áldozatokat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy igazi vezetővé válhass. Azt hiszem nagyon sok párhuzam van benne a mai világgal. Talán a legnyilvánvalóbb az, hogy kifosztják a bolygónkat mindössze pénzügyi haszonszerzés céljából, hasonlóan ahhoz, ahogy Harkonnen is kizsákmányolta az Arrakis bolygót a fűszerért. Nem beszélve a hidraulikus törésről, vagy a bálnavadászatról, amely szintén az emberek műve, csak úgy, mint a metamfetaminok létrehozása, amelyek lerombolják a környezetünket. A fajok és kultúrák harca sajnos a mai világban is eléggé jellemzők. Az Egyesült Államokban 2020 volt a kulturális és faji megvilágosodás éve, nem beszélve a feszültségről, amit világszerte érezhettünk a kultúrák és nemzetek között, amelyek akár vérontássá vagy háborúvá is fajulhatnak.

Az is nagyon tetszett, hogy a könyv milyen nagy hatással volt olyan filmekre, amik nagyon közel állnak a szívünkhöz a mai napig is – Csillagok háborúja, Avatar, és talán néhány videójáték is, mint például a Halo vagy a Gears of War (bár ebben nem vagyok biztos). És végül pedig a lehetőség, hogy Paul Atreides-t alakíthattam, egy fiatalembert, akit már életének korai szakaszában hatalom és figyelem elé állítanak egy hatalmas teherrel együtt, hogy hordozza a népe és az egész univerzum üzenetét. Ez nagyon sok. Szóval egy igazi örömmel találhattam szembe magam.

Nick: Úgy találod, hogy nagy a nyomás az olyan szerepek elvállalására, amelyek egyszerre megosztók és az átlagtól eltérők?

Nem, épp ellenkezőleg. Úgy érzem, hogy a nyomás nem feltétlen az emberektől irányul, hanem a pénzügyi háttérből – hogy nagy költségvetésű filmeket készítsünk vagy hatalmas divatreklámokat. A Dűnétől eltekintve, hiszen annak a projektnek művészi értéke van és Paul Atreides pedig egy álomszerep, de egyébként én távol maradtam ezektől a dolgoktól. Nem tudni, hogy mi számít megosztónak. Ami számodra megosztó, az számomra nem biztos, hogy az. Én pedig az ilyen szerepekre vadászom, nem azokra, amik megszokottak, vagy ami még rosszabb, nem is az olyanokra, amelyektől azt várják el, hogy mások legyenek, de közben ugyanaz a szar van bemutatva egy másik hülyeségként álcázva.

Nick: Játszottál szerepeket a régmúltból, közelmúltból és most pedig a közeljövőből. Van egy olyan kor, vagy időszak, amelyben szívesebben élnél, mint a jelenlegi világban? Miért?

Nem, hálás vagyok azért, hogy élhetek, nem számít, hogy mennyire elbaszott a jelenlegi politikai és társadalmi jelenünk. Úgy gondolom, hogy attól függetlenül, hogy ki vagy, amikor elcsábít a megszépített múlt, el tudod felejteni, hogy mennyire elbaszott is volt valójában. Banális példaként vegyünk mondjuk azt, hogy milyen volt a legrosszabb állapotában az egészségügy. Vagy, hogy komolyabb példát keressünk, milyen volt az Egyesült Államok a polgárjogi mozgalom előtt – és utána, ami azt illeti.

Nick: Mit jelent a mostanság szembe menni az árral?

Akkor fontos szembe menni az árral, amikor tényleg be tudod azonosítani, hogy mi az az életedben, vagy a művészetedben, ami negatív hatással van rád, vagy amikor be tudod azonosítani azokat normatív intézménymintákat, amelyek tényleg elnyomóak és tönkre kell tenni őket. De már magában az is vakmerő, ha ellen tudsz szegülni ennek a negatív energiának. Gondoljunk csak a legutóbbi politikai lépésünkre, és, hogy mekkora katasztrófa volt, egyrészt, mert a kölcsönös imádat Trump és a támogatói között rossz viselkedést váltottak ki. Másszóval seggfejek voltak. Biden nyerésén gondolkodtam ezen a héten. Látni lehetett, ahogy az emberek sírnak az utcán. Mennyire szenvedhetett érzelmileg ez az ország azért, mert a másik oldal felvette a trollpofát? Egy körforgásban éltünk.

Nick: Miért van még mindig kulturális értéke az ilyen igényes mozis projekteknek?

Azért, mert nem 15 másodpercesek. Úgy gondolom, hogy bármilyen dal, film, vagy sorozat, ami igényes és nem játszadozik a figyelmünkkel, az jó, és az is, ha nem untat senkit halálra a “magasfokú művészet” nevében. Inkább azok az emberek inspirálnak engem, mint Barry Jenkins, Jordan Peele, Greta Gerwig, vagy Luca Guadagnino, akik képesek voltak arra, hogy egy olyan művészetet alkossanak, amely releváns és leköti a fiatal generációkat.

Nick: Milyen szavak vagy leírások segítettek a Kisasszonyok könyvben abban, hogy miként állj hozzá a szerepedhez?

Talán az segített a legjobban Laurie megértésében, hogy a könyvben ő maga egy külön gondolat, egyfajta idill volt. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek határai a karakternek. Hanem azt jelenti, hogy egy olyan történetben és filmadaptációban, amely kifejezetten az akkori koron és a nemi normativitáson alapszik, Laurie és az ő háza egyfajta szabadságot szimbolizál Jo March-nak – egy olyan pénzügyi és nemi szabadságot, ami neki igazából nem adatik meg. És azt hiszem ez járul hozzá Laurie összetört szívéhez a végén. Egyszerűen úgy érezte, hogy Jo nem veszi észre őt, olyan értelemben, hogy olyan őrültem szerelmes volt belé, a lány pedig teljesen más dolgokat tartott fontosnak a kettejük kapcsolatában.

Nick: Közösen hoztad össze ezt a fotózást Hedi Slimane-el. Woodstockból Budapestre utaztál forgatni, aztán pedig együtt töltöttétek a hétvégét. Először még a karriered kezdetén fotózott téged és nagyon várta, hogy ismét megtehesse. Tudnál mesélni a fotózás alatti tapasztalataidról?

Hedi az első fotósorozatomat a Love magazin számára készítette, amikor 17  voltam. Lehetőséget kaptam, hogy LA-be utazzak az első évem közepén a Columbia Egyetemen, mielőtt még azt otthagytam volna, és nagyon megtisztelve éreztem magam, hogy benne lehetek egy portfólióban, amit ő állított össze a fiatal hollywoodi csillagokról. Megszállottan kerestem a neten, hogy még ki fog szerepelni benne [nevet]. Szóval teljesnek éreztem magam attól, hogy elutazhattam a lakására Saint-Tropez-be a fotózásra nyolc évvel később. Hedi egy nagy inspiráció a számomra, kicsit rocksztáros. Mikor ezt mondtam neki Saint-Tropez-ben, megforgatta a szemeit, de komolyan mondom, hogy egy kibaszott fegyverforgató.

Szandi*, 2020, dec 03